isiotu

du ad. Piztu, irazeki. (Harluxet Hiztegi Entziklopedikoa)

Orotariko Euskal Hiztegian

isiotu, isio (V-m; Añ), eisetu, eixetu, exetu (V-arr-oroz; Añ), exio, ezio (Lar), esetu (A), isetu, isitu (V-gip), isotu (V-m), ixetu (V-ger-ple-arr-oroz-och; Dv), ixio (Añ), ixiotu (V-gip; Dv), ixitu (V-arr-oroz), ixotu (V), ixutu (V-gip), izetu (V-ger-arr-oroz), izio (V-ple-m), iziotu (V-gip), izitu. Ref.: A (esetu, isio, ixetu, ixotu, izetu, izio); Iz ArOñ (ixiotu), UrrAnz (iziotu); Etxba Eib (ixotu); EAEL 273; Gte Erd 19.

I (Vb.).

1. Encender(se) (sentidos prop. y fig.). “Enardecer”, “encender” Lar y Añ. v. isin, izeki, piztu. Onek izio zituban Apostoluben biotzak. msOñ 10v. [Amodioagaz] isioten garian bere borondatia beti ta pozik egitera. CrIc 56. Ixio egizu suba. Mg PAb 69. Isio begi […] laba. Astar II 289. Ixotu zaite bada arimen gurarijan. Ur Apoc (V) 3, 19 (Lç har […] zelo, He irazakazu, Ur (G) piztu, Dv erna, Ip sühart, Ol e IBk lehia). Parola gabero iziotu oi duten. Aran SIgn 84. Berak bular au ixioketan. AB AmaE 442. Gezurtia, esan zion Inaziok izioturik. Apaol 25. Argi irukotx bat isio. A BeinB 66. Fede onetan bertan isiotu ta piztu zan Pedro. Kortazar Serm 407. Gorrotu zoliagoa ixetuten zan. Echta Jos 106. Ixitu eban ardaia. Kk Ab I 103 (3 ixetu). Zigarrua egiten eta izituten ebillan artian. Kk Ab II 117. Giz-argia izetu. Ldi BB 82. Ez iñork zigarrorik ixiotu. Etxde JJ 44. Isiotu eban bere erregaia. Erkiag BatB 87 (Arran 68 izetu).

v. tbn. Ag AL 9 (88 iziotu). Itz Azald 17. Eisetu: Azc PB 130 (141 eixetu, 294 isetu). Exetu: Añ EL1 160. Ixetu: Bilbao IpuiB 150. Ixio: fB Ic II 292 (I 95 exio). KIkV 116. And AUzta 97. Ixiotu: DurPl 114. Ur MarIl 121. Etxeg EEs 1908, 11. Ag G 244. Ayerb EEs 1915, 261. Eguzk GizAuz 189. Ixotu: SM Zirik 78. Etxba Ibilt 467. Izetu: Or BM 124. Markiegi in Ldi IL 10. Izio: Donce 17. Gand Elorri 89. Balad 184.

+ ixio (H), izio (H), exetu (H, A), ezio (Lar, H). (Part. en función de adj.). Encendido, ardiente (sentidos prop. y fig.). “Kandela exetua” A (s.v. esetu). Argi isiuak. CrIc 131. Amodijo ixiuagaz. fB Ic II 294. Al dozun debozinoerik isijuenagaz. Astar II 271. Sugarrezko oe izioan. Añ EL2 77 (EL1 32 exetu). Gar isiotu eta galdatuetatik. Itz Azald 85. v. tbn. JJMg BasEsc 50 (isio).

2. ixio (Añ), exetu (Añ), ezio (Lar, H). (Aux. intrans. bipersonal). Prender el fuego, ponerse a arder. “Arder” Lar y Añ. “Ardieron los montes […] izeki zitzaien mendiai, ezio zitzaien” Lar. Cf. 1 atxiki (2).

II (Sust.).

1. ezio (H). Ardor, celo, fervor.

2. ixo (V-gip). “Tizón que los muchachos encendíamos en las brasas que se sacaban al pórtico de la iglesia después del oficio litúrgico de Sábado Santo. Ixuakin, su barrixa eruaten senidietara izan naiz” Etxba Eib.

Sinonimoak: ad. Bizk. (UZEIren Sinonimoen Hiztegia)

    [piztu]: piztu, biztu Bizk., izeki Gip., irazeki jas., atxiki Ipar. zah.
isiotu izond. Bizk.
    [piztua]: izeki Gip., irazeki jas.

Beste hizkuntza batzuetan (Elhuyar eta Word Reference hiztegiak):

es du ad. (batez ere B) encender
fr du ad. allumer du feu
en du ad. [sua, kandela, zigarroa] to light; [argia] to switch/turn on
port acender

Entzun:

“Ez piztu telebistarik, ez isiotu irratirik! “. [Hizlandia, Iñigo Aranbarri (Susa, 2006)] (Ereduzko Prosa Gaur)

Badaki ez duela ezer sinetsiko, baina hala ere zalantza baten ezinegona isiotu nahi du neskarengan, dantzan joan dakion sabeletik eztarrira, eztarritik garunera. [Gauza txikien liburua, Pako Aristi (Erein, 2004)] (Ereduzko Prosa Gaur)

isiotu (Pixabay, CC0 Public Domain)