Tagged: K Toggle Comment Threads | Keyboard Shortcuts

  • Maite 11:03 pm on 2018/01/22 Permalink | Reply
    Tags: K   

    kriskitin 

    iz. 1 iz. pl. Sokatxo batez lotzen diren zurezko bi atalez osaturiko tresna, bi atalok ahurrean elkarren kontra joaraziz hotsa ateratzeko erabiltzen dena. Kriskitinak jo. Kriskitin hotsa. 2 iz. Hatz lodia eta erdikoa elkarren kontra joaraziz ateratzen den hotsa, kriskitin hotsaren antzekoa. (Hiztegi Batua)

    Orotariko Euskal Hiztegian

    kriskitin (V-arr ap. A), krixkitin, krisketin.

    1.Castañeta, ruido que se hace con los dedos al bailar la jota” A. Beatzekin kriskitin. Or Eus 375. Iñork soñua jo ezkero, kriskitiñak eta ankak arin erabiltzen oituak. TAg Uzt 158. Egun-txintaz gero plazan / oñariñ eta krixkitin. EA OlBe 19. Kriskitin. Echag 118 (nombre de una pieza musical). (Usado como sonsonete). Pestetan, baita lagun, / krasketun, / krisketin, / opil eta xitoki! Ox 107. Koko Miko Mikotin, / kraxkiñolak kriskitin. NEtx LBB 317.

    2. Castañuela. “Castagnette, kriskitin” T-L. Bikainki lantzen zitun artaldea zuzentzeko kriskitiñak eta lepo-ustaiak. ‘Cliquettes’. Or Mi 44. Dantzari galtzadunek bertzalde kriskitinak beren ahur-barnetan joz. JE Ber 94.

    Sinonimoak: iz.pl.

        [krisketak]: krisket Ipar. pl. (UZEIren Sinonimoen Hiztegia)

    Beste hizkuntza batzuetan (Elhuyar eta Word Reference hiztegiak):

    es (1) iz. [hatzez egina] castañeta, chasquido (2) iz. (Mus.) (batez ere pl.) castañuelas, castañetas
    fr (1) iz. [hatzez egina] claquement de doigts (2) iz. (batez ere pl.) castagnettes
    en (1) iz. [hatzez egina] click (2) iz. (batez ere pl.) castanets
    port (1) iz. [hatzez egina] castanheta, estalo  (2) iz. (Mus.) (batez ere pl.) castanholas

    Hatzak airean kriskitin eginez, bentariari deitu zion. [Airezko emakumeak, Felipe Juaristi (Erein, 2003)] (Ereduzko Prosa Gaur)

    kriskitin (Irudia: wikihow.com)

     
  • Maite 10:43 pm on 2018/01/21 Permalink | Reply
    Tags: K   

    korromorrotu 

    ad. Aurreko izenak adierazten duena arinki gertatu. Adibidez: lo-korromorrotu (loak arinki hartu) || ilun-korromorotu (pixka bat ilundu)

    Orotariko Euskal Hiztegian

    korromorrotu. (En el compuesto lo-korromorrotu). “Amodorrarse: (c.) loak, lozorroak artu, lo-korromorrotu” Añ. (En el compuesto ilun-korromorrotu). “Ilun-korromorotu (V-oroz), oscurecerse ligeramente” A EY III 319.

    Sinonimoak:

    [lo-korromorrotu]: logaletu
    [ilun-korromorrotu]: ilunabartu

    Beste hizkuntza batzuetan (Elhuyar eta Word Reference hiztegiak):

    es (1) (en el compuesto lo-korromorrotu) amodorrarse (2) (en el compuesto ilun-korromorrotu) oscurecerse ligeramente
    fr (1) (en el compuesto lo-korromorrotu) s’assoupir (2) (en el compuesto ilun-korromorrotu) légèrement assombrir
    en 
    (1) (en el compuesto lo-korromorrotu) to get sleepy, get drowsy (2) (en el compuesto ilun-korromorrotu) lightly darken
    port 
    (1) (en el compuesto lo-korromorrotu) amodorrar-se, modorrar-se (2) (en el compuesto ilun-korromorrotu) escurecer levemente

    Sano korromorrotuta dago agure hori. (Arratia.net)

    korromorrotu (Argazkia: farodevigo.es)

     

     
  • Maite 10:39 pm on 2018/01/16 Permalink | Reply
    Tags: K   

    kroketa 

    iz. Haragi, arrain eta kidekoen zati xehez eta bexamelez egiten den orearen pusketatxoa, arrautza eta ogi birrindutan pasatu eta frijitzen dena. Oilasko kroketak. Bakailao kroketak. (Hiztegi Batua)

    Orotariko Euskal Hiztegian

    kroketa (T-L), kokreta. Croqueta. Oilasko kroketak. ECocin 16. Makallau kroketak. Ib. 17. Lur sagar kroketak. Ib. 56. Patatazko kokretak. Cocinan 34. Kroketak egin da prejitutakoan. BBarand 155.

    Beste hizkuntza batzuetan (Elhuyar eta Word Reference hiztegiak):

    es iz. croqueta
    fr iz. croquette
    en iz. croquette
    port iz. croquete, bolinho

    -Aurrena hirurontzat zerbait pikatzeko eskatu dugu: urdaiazpikoa, kroketa batzuk eta entsalada bat. [Euliak ez dira argazkietan azaltzen, Joxemari Iturralde (Erein, 2000)] (Ereduzko Prosa Gaur)

    kroketa (Argazkia: Miren Ibarluzea)

     
  • Maite 11:30 pm on 2017/12/25 Permalink | Reply
    Tags: K   

    kilimiliklik 

    iz. (BN) Dangada edo zurrutaren onomatopeia. Kilimiliklik irentsi. (Harluxet Hiztegi Entziklopedikoa)

    Orotariko Euskal Hiztegian

    kilimiliklik (BN-baig, Sal ap. A; H).

    “Terme arbitraire dont se servent les enfants en un jeu qu’ils disent: Olio sopa, tipula salda, kilimiliklik” H. “Onomat. del trago. Kilimiliklik, ik ezpaduk nai nik (Sal), si tú no lo quieres, lo quiero yo. Kilimiliklik iretsi (BN-baig, Sal), tragar de golpe algo” A. “Terme dont se servent les enfants dans la formule d’élimination: xirrixti-mirrixti. Kilimili-klik iretsi, ingurgiter” Lh. v. hikilimikiklik. Nik iretsi nuen lehen-bai lehen, kilimiliklik, […] ophorraren barnekoa. Elzb PAd 69. Nabar-Goitiko ogi ona lagun, baderamatzagu kilimiliklik xerriki hotz xeheak eta lotuak gira ja biperrekilako arroltze-moletari. JE Ber 26.

    Beste hizkuntza batzuetan (Elhuyar eta Word Reference hiztegiak):

    es glup
    en slurp, glug
    port glub

    Baga, biga, higa,
    laga, boga, sega,
    Zai, zoi, bele,
    harma, tiro, pun!
    Xirristi-mirristi
    gerrena plat,
    Olio zopa,
    Kikili salda,
    Urrup edan edo klik …

    ikimilikiliklik

    (Mikel Laboa)

    Kilimiliklik, hik ez baduk nahi, nik. (Orotariko Euskal Hiztegia)

    kilimiliklik (Irudia: smh.com.au)

     
  • Maite 10:13 pm on 2017/12/10 Permalink | Reply
    Tags: K   

    kaskagogor 

    iz. kaskagogor adj. Burugogorra. Ik. egoskor. Agure kaskagogor haietako bat zen.   (Hiztegi Batua)

    Orotariko Euskal Hiztegian

    kaskagogor, kaskagor (AN-gip), kaskogogor (S), kaskor (AN-5vill). Ref.: Lrq (kasko); BU Arano (kaskorra); Gte Erd 212.

    1. Testarudo; de carácte fuerte. Kaska gogor batzuentzat alperrik esatea izango da. Lab EEguna 107. Euskaltzale bezenbat / kasko gogor baikaude. Iratz 43. Kaskagor da temoso. Auspoa 131, 75 (ap. ELok 61). Oraindik ortan dabilkik ire kaskagor ori! Ugalde Iltz 64. Odol borthitzekoa duk eskualduna, kasko gogorra eta thematsua. Larz Senper 20.

    2.Kasko-gogor, […] entêtement (S)” Lrq.

    Sinonimoak: iz.
    [kaskagogor] : egoskor, burugogor (Adorez Sinonimoen Hiztegia)

    Beste hizkuntza batzuetan (Elhuyar eta Word Reference hiztegiak):

    es izond. (lgart.) cabezota, terco, -a, de cabeza dura
    fr izond. entêté, -ée
    en izond. [setatsua] stubborn, obstinate
    port izond. (lgart.) cabeçudo(a), teimoso(a), cabeça-dura

    Kaskagogorra da, saiatua, helburu bat jarri eta bidetik aldendu gabe iristen daki. [La lutte finale, Joxean Agirre (Elkar, 2008)] (Ereduzko Prosa Gaur)

    kaskagogor (Gaurko hitza, Domeinu Publikoa)

     
  • Maite 11:21 pm on 2017/12/08 Permalink | Reply
    Tags: K   

    kilimusi 

    iz. g.er. Agur egiteko keinu gehiegizkoa. (Batez ere pluralean erabiltzen da). Irrigarri ziren kilimusietan hasi zen. (Hiztegi Batua)

    Orotariko Euskal Hiztegian

    kilimusia (Dv), kilimusi (L-ain ap. A).

    1.Salamalec, gestes, grimaces” Dv. “Saludos o reverencias, gestos” A (cuya fuente es tal vez el dicc. de Duvoisin). [Erregeren aldeko jendearekin] behar nuen egin asko agur eta kilimusia, Corean egiten oi diren bezala. Prop 1880b, 2. Ordu berean juje nausia […] irrigarri ziren kilimusietan hasi zen. Ib. 412. Sorgin delako bat hari da uriaren jauts arazteko ez dakit zer kilimusien egiten. Gau eta egun badauka ahuntz ongarriz egin su ttipi bat. Prop 1881, 69.

    2. kilimusi (L-ain ap. A). Piropo. “Chicoleo” A. Kilimusietan ariko zitzautala usten nuen, neska baten ezagutza egitearekin mutikoek beti hori dutelakotz. Herr 8-3-1962, 4.

    3. kilimusi (L-ain ap. A). “Broma, jugarreta” A.

    Beste hizkuntza batzuetan (Elhuyar eta Word Reference hiztegiak):

    es iz. (Ipar.) saludo, reverencia, cumplido [generalmente hecho de forma excesiva]
    fr salutation, révérence
    en bow, (female) curtsey
    port cumprimento, saudação, reverência

    Knot jaunak kilimusi egin zuen, zeremonia-imintzio isilez. [Bizi alegiazkoak, Marcel Schwob / Juan Garzia (Ibaizabal, 2002)] (Ereduzko Prosa Gaur)

    kilimusi (Argazkia: disruptiveludens.wordpress.com)

     
  • Maite 11:35 pm on 2017/11/16 Permalink | Reply
    Tags: K   

    kaltebera 

    adj. Kalteren bat jasateko arriskua duena. Euskal Autonomia Erkidegoan Kaltebera kategorian katalogaturiko espeziea. (Hiztegi Batua)

    Sinonimoak: adj.
    [kaltebera] : kaltegarri, galgarri (Adorez Sinonimoen Hiztegia)

    Beste hizkuntza batzuetan (Elhuyar eta Word Reference hiztegiak):

    es (1) adj. vulnerable (2) izond. (Ekol.) vulnerable || izond. perjudicial, pernicioso/sa (5000 Adorez Hiztegia)
    fr vulnérable
    en vulnerable, susceptible
    port vulnerável

    Jaioberri bat bezain babesgabe eta kaltebera da, baina lan egitera joan beharko du biharamunean. [Hau gizon bat bada, Primo Levi / Mikel Irurtia (Alberdania, 2011)] (Ereduzko Prosa Dinamikoa)

    kaltebera (Gaurko hitza, Domeinu Publikoa)

     
c
Compose new post
j
Next post/Next comment
k
Previous post/Previous comment
r
Reply
e
Edit
o
Show/Hide comments
t
Go to top
l
Go to login
h
Show/Hide help
shift + esc
Cancel